Ugrás a tartalomra
Eureka Digital Fairness Act Javaslat
HU nyelv

Kérdések és válaszok

Az Eureka válaszai

Hatályos jog már a Digital Fairness Act?

Nem. Ez egy rendeletre irányuló javaslat, COM(2026) 1100 final, kelte 2026. november 11. A preambulum szerint az Európai Parlament és a Tanács fogadná el, a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően eljárva. Elfogadása esetén a 40. cikk (2) bekezdésében szereplő időponttól kellene alkalmazni, amelyet a javaslat csak így ad meg: „[12 months after the entry into force]” (angol szöveg).

Lásd:

Rendelet vagy irányelv a Digital Fairness Act?

A javaslat rendeletre irányul. Záró formulája szerint teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó lenne valamennyi tagállamban. Hatályon kívül helyezné a 2005/29/EK irányelvet. Az indokolás szerint a javaslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó anyagi jogot irányelvből rendeletbe emeli át.

Lásd:

Kikre vonatkozna a Digital Fairness Act?

Az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlataira vonatkozna, egy termékkel kapcsolatos kereskedelmi ügylet előtt, alatt és után. Kereskedő minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, valamint aki a kereskedő nevében vagy javára jár el. Fogyasztó az a természetes személy, aki kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el.

Vonatkozna a Digital Fairness Act az EU-n kívüli kereskedőkre?

A cikkek nem tartalmaznak külön rendelkezést az Unión kívül letelepedett kereskedőkről. A 2. cikk (1) bekezdése a hatályt a gyakorlat alapján határozza meg: az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott, termékkel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatai. Az indokolás szerint a 2005/29/EK irányelv minden olyan kereskedőre alkalmazandó, amely az EU-ban élő fogyasztókat céloz meg, ideértve az EU-n kívül letelepedett kereskedőket is, és a 2. cikk ennek az irányelvnek a hatályát veszi át.

Lásd:

Betiltaná a Digital Fairness Act a sötét megoldásokat (dark patterns)?

A 10. cikk megtiltaná a kereskedőknek, hogy online interfészeiket olyan módon tervezzék, szervezzék vagy működtessék, amely valószínűsíthetően megtéveszti vagy manipulálja a fogyasztókat, vagy más módon valószínűsíthetően jelentősen torzítja gazdasági magatartásukat. Az I. melléklet III. része felsorolja azokat a sötét megoldásokat (53–62. pont), amelyek minden körülmény között tisztességtelennek minősülnének. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kiegészíthetné vagy módosíthatná ezt a listát.

Előírná a Digital Fairness Act az online felmondás gombját?

Ha a kereskedő lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy online interfészen keresztül kössenek szerződést, a fogyasztóknak a szerződést online felmondási funkcióval is fel kellene tudniuk mondani, függetlenül attól, hogy a szerződést hogyan kötötték meg. A funkció felirata „terminate the contract here” (angol szöveg) vagy azzal egyértelműen egyenértékű megfogalmazás lenne, jól láthatóan megjelenítve és könnyen hozzáférhetően. A (74) preambulumbekezdés szerint a funkció önmagában nem keletkeztetne jogot a szerződés felmondására.

Mit változtatna a Digital Fairness Act az ingyenes próbaidőszakok terén?

Az online interfészen vagy más digitális eszközzel kötött, ingyenes próbaidőszakot tartalmazó szerződéseknél a kereskedőnek a próbaidőszak vége előtt észszerű időn belül emlékeztetőt kellene küldenie tartós adathordozón. Ha az emlékeztetőt nem küldik el, vagy a fogyasztó a próbaidőszak vége előtt nem járult hozzá kifejezetten a díjfizetéssel történő folytatáshoz, a szerződés nem kötné a fogyasztót.

Kellene-e a kereskedőknek emlékeztetőt küldeniük, mielőtt egy előfizetés automatikusan megújul?

A 21. és a 22. cikk emlékeztetőt írna elő az online interfészen vagy más digitális eszközzel kötött, termékek folyamatos szolgáltatására irányuló, automatikusan meghosszabbodó szerződéseknél. A hat hónapos vagy annál hosszabb szerződéseknél az emlékeztetőt legkorábban 1 hónappal és legkésőbb tizennégy nappal a meghosszabbítás előtt kellene elküldeni. A 22. cikk a rövidebb szerződésekre eltérő időpontot határoz meg. Emlékeztető hiányában a fogyasztó díjmentesen felmondhatná a szerződést, amíg a kereskedő az emlékeztetőt el nem küldi.

A 22. cikk (4) bekezdése eltérést írna elő a befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben: ha a fogyasztó kifejezetten hozzájárult egy pénzügyi eszközökre vonatkozó rövid távú befektetési szerződés automatikus meghosszabbításához, nem lenne szükség emlékeztetőre.

Betiltaná a Digital Fairness Act a zsákmányládákat (loot boxes)?

A cikkek nem használják a zsákmányláda (loot box) kifejezést. A fizetős változó jutalmazási rendszereket szabályozzák; a (63) preambulumbekezdés ezek példájaként említi a zsákmányládákat. A kereskedőknek tájékoztatniuk kellene a fogyasztókat az elérhető tárgyak típusairól és megszerzésük valószínűségéről, és eszközöket kellene biztosítaniuk az ilyen rendszerek kikapcsolására. Ha a termék kiskorúaknak szól, vagy a kereskedő kellő bizonyossággal tudatában van annak, hogy kiskorúak használják, ilyen rendszerek nem lennének kínálhatók kiskorúaknak.

A 15. cikk (3) bekezdése nem vonatkozna az online közösségimédia-szolgáltatások vagy videómegosztóplatform-szolgáltatások, az MI-társak és az általános társalgási chatbotok azon szolgáltatóira, amelyekre az (EU) [EU KIDS Act] rendelet 13. cikkének (2) bekezdése vonatkozik.

Tilos lenne a „pay-to-win” mechanizmusok kínálása kiskorúaknak?

A 16. cikk megtiltaná a kereskedőknek, hogy „pay-to-progress” és „pay-to-win” mechanizmusokat kínáljanak kiskorúaknak, ha termékeik kiskorúaknak szólnak, vagy ha kellő bizonyossággal tudatában vannak annak, hogy a terméket kiskorúak használják. A 3. cikk ezeket olyan játékon vagy alkalmazáson belüli vásárlásokként határozza meg, amelyeket fizetési művelettel vagy fizetős virtuális fizetőeszközökért cserébe szereznek meg, és amelyek szükségesek, vagy szükségesként vannak feltüntetve a játékon vagy alkalmazáson belüli előrehaladáshoz vagy sikerhez.

Mit mondana a Digital Fairness Act a játékon és alkalmazáson belüli virtuális fizetőeszközökről?

Annak a kereskedőnek, amely saját virtuális tárgyai vagy más termékei megvásárlására használt fizetős virtuális fizetőeszközöket kínál, fel kellene tüntetnie e tárgyak vagy termékek megfelelő pénzbeli értékét, vagy becsült pénzbeli értéküket abban a pénznemben, amelyben a fogyasztó az első virtuális fizetőeszközt megszerezte.

A pénzbeli érték feltüntetésének kötelezettsége nem vonatkozna az online közösségimédia-szolgáltatások vagy videómegosztóplatform-szolgáltatások, az MI-társak és az általános társalgási chatbotok azon szolgáltatóira, amelyekre az (EU) [EU KIDS Act] rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség vonatkozik.

Ha a termék kiskorúaknak szól, vagy a kereskedő kellő bizonyossággal tudatában van annak, hogy kiskorúak használják, a fizetős virtuális fizetőeszközök kiskorúak számára alapértelmezésként ki lennének kapcsolva, és csak a szülő vagy gyám jóváhagyásával lennének bekapcsolhatók.

Betiltaná a Digital Fairness Act a függőséget okozó kialakítást?

A 17. cikk nem tartalmaz tilalmat. Azoknak a kereskedőknek, amelyek digitális termékeiket olyan módon tervezik, szervezik vagy működtetik, amely a kényszeres vagy túlzott használat ösztönzésére irányul, vagy amelyről észszerűen előre látható, hogy erre ösztönöz, könnyen hozzáférhető, hatékony eszközöket kellene biztosítaniuk a fogyasztóknak négy felsorolt funkció kikapcsolására. Ezek az automatikus lejátszás és a megszakítás nélküli tartalomfogyasztás, bizonyos értesítések, a rendszeres időpontokban való használatra ösztönző elemek, valamint a személyközi kapcsolatokat szimuláló funkciók. A cikk az (EU) [EU KIDS Act] rendelethez kötött kivételeket tartalmaz.

Betiltaná a Digital Fairness Act a személyre szabott reklámot?

Általánosságban nem. A 12. cikk két esetben tiltaná meg a kereskedőknek a profilalkotáson alapuló célzott hirdetést: ha a fogyasztó személyes adatait használják, miközben kellő bizonyossággal tudatában vannak annak, hogy a fogyasztó kiskorú, és ha a személyes adatok különleges kategóriáit használják. A kereskedők nem lennének kötelesek további személyes adatokat kezelni annak megállapítására, hogy a fogyasztó kiskorú-e. Kivételt képeznek azok az online platformot üzemeltető szolgáltatók, amelyekre a 2022/2065 rendelet III. fejezetének 3. szakasza alkalmazandó.

Betiltaná a Digital Fairness Act a személyre szabott árazást?

Általánosságban nem. A 13. cikk megtiltaná az ár profilalkotáson alapuló, olyan módon történő személyre szabását, amely észszerűen valószínű, hogy kárt okoz a fogyasztónak, ha a kereskedő kellő bizonyossággal tudatában van annak, hogy a fogyasztó kiskorú, vagy hogy életkora, hiszékenysége, fogyatékossága, illetve olyan különös csapás vagy körülmény miatt kiszolgáltatott, amely olyan súlyos, hogy rontja a fogyasztó ítélőképességét. A kereskedők nem lennének kötelesek ennek megállapítására további személyes adatokat kezelni.

Milyen szabályok vonatkoznának az influenszermarketingre?

Az influenszermarketinget folytató kereskedőknek minden kereskedelmi kommunikáció kereskedelmi szándékát fel kellene tüntetniük az „advertisement” vagy a „commercial collaboration” (angol szöveg) kifejezéssel. Nem szólíthatnák fel közvetlenül a kiskorúakat termékek megvásárlására. Nem lenne megengedett az olyan termékek influenszermarketingje, amelyeket uniós vagy nemzeti jog szerint tilos a fogyasztóknak reklámozni, sem a veszélyes termékeké. Minden kereskedőnek, amely influenszermarketing-szolgáltatásokat vesz igénybe, szerződéses úton vagy – szerződés hiányában – más megfelelő eszközökkel kellene biztosítania a megfelelést.

Joguk lenne a fogyasztóknak ahhoz, hogy az ügyfélszolgálaton emberrel beszéljenek?

Ha a kereskedő a szerződés megkötése után online ügyfélszolgálatot biztosít, a fogyasztó kérésére, és ha más eszközök nem hatékonyak, lehetővé kellene tenni a kapcsolattartást egy emberrel. A 2014/65/EU irányelvben meghatározott befektetési szolgáltatások kivételt képeznek. A (76) preambulumbekezdés szerint a kapcsolattartás a szerződés nyelvén, díjmentesen és indokolatlan késedelem nélkül, a kereskedő nyitvatartási idejében történhetne; ezt maga a 25. cikk nem mondja ki.

Mit mondana a Digital Fairness Act a fogyasztó helyett szerződést kötő automatizált rendszerekről?

Az ilyen rendszereket rendelkezésre bocsátó kereskedőknek eszközöket kellene biztosítaniuk a fogyasztóknak választásaik kifejezésére, valamint a rendszerek paramétereinek beállítására és módosítására. Az első használatkor a fogyasztóknak kifejezetten választaniuk kellene, hogy minden szerződést, csak bizonyos típusú szerződéseket, vagy egyetlen szerződést sem kívánnak-e megerősíteni, mielőtt az kötelezné őket. A rendszernek fel kellene tüntetnie minden kifizetést, amelyet egy szerződés ajánlásáért kapott, és minden összeférhetetlenséget. A 26. cikk nem lenne alkalmazandó a pénzügyi szolgáltatások nyújtására.

Mit változtatna a Digital Fairness Act a rendezvényjegyek és a virtuális sorok terén?

Azoknál a rendezvényjegyeknél, amelyek ára a kereskedő intézkedései vagy automatizált, illetve algoritmikus folyamatok miatt emelkedhet, a vásárlásra való felhívásnak fel kellene tüntetnie, hogy az adott kategóriában hány jegy kapható a meghirdetett áron, valamint a legmagasabb árat. A virtuális sorrendszert használó kereskedőnek meg kellene jelenítenie az aktuális árat, azt, hogy az ár változhat-e a várakozás alatt, és ha igen, a legmagasabb árat.

Hogyan érvényesítenék a Digital Fairness Act szabályait, és mekkora bírságok lehetnének?

A tagállamok bíróságok vagy közigazgatási hatóságok útján biztosítanák a megfelelést; az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértések esetében a Bizottság rendelkezne hatáskörökkel.

Az (EU) 2017/2394 rendelet 21. cikkével összhangban kiszabott szankcióknál a nemzeti bírság maximális összege legalább a kereskedő érintett tagállamban vagy tagállamokban elért éves forgalmának 4 %-a, vagy ha a forgalomra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, legalább 2 millió EUR lenne. A Bizottság által kiszabott bírság az általa vizsgált ügyekben nem haladhatná meg a világszintű éves forgalom 6 %-át.

Mit helyezne hatályon kívül a Digital Fairness Act?

A 2005/29/EK irányelvet. A 38. cikk szerint az irányelv hatályát veszti, és az arra való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kellene tekinteni, a II. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban. A 38. cikk nem ad meg időpontot a hatályon kívül helyezésre. Az indokolás szerint a hatályon kívül helyezés a rendelet alkalmazásának kezdőnapjától hatályos.

Mikortól lenne alkalmazandó a Digital Fairness Act?

A javaslat nem határoz meg naptári dátumot. A 40. cikk szerint a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lépne hatályba, és alkalmazásának kezdete: „[12 months after the entry into force]” (angol szöveg). Ez a megfogalmazás a javaslatban szögletes zárójelben álló helykitöltő. A szöveg nem ad meg sem elfogadási, sem kihirdetési időpontot.

Hogyan viszonyulna a Digital Fairness Act a digitális szolgáltatásokról szóló rendelethez és más uniós jogi aktusokhoz?

A 4. cikk szerint a rendelet nem érintené azokat az uniós jogi aktusokat, amelyek az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak egyes konkrét vonatkozásait szabályozzák. Hatot nevez meg: az (EU) 2016/679 rendeletet, az (EU) 2022/1925 rendeletet, az (EU) 2022/2065 rendeletet (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet), az (EU) 2024/1689 rendeletet, a 2010/13/EU irányelvet és az (EU) [EU KIDS Act] rendeletet. Ütközés esetén ezek az uniós szabályok elsőbbséget élveznének, és azokra a konkrét vonatkozásokra ezek lennének alkalmazandók. A (9) preambulumbekezdés kifejti, mi minősül ütközésnek.

Az Eureka hozzáadja a hivatkozásokat és a fogalommeghatározásokat…